Tom Wathe írói oldala


2016.nov.09.
Írta: H. Tomi 5 komment

A részeg őrangyal

Az angyal lecsatolta a szárnyait, és beletette a nagy utazótáskába. Rágyújtott egy cigire. Izzadt, a ruhája pedig csupa vér volt.

Bement a kocsmába, és kért egy rövidet. Lehúzta, és kikért még egyet.

– Nehéz nap? – kérdezte a csapos, miközben magának is töltött.

– Ez egy seggfej – mondta az angyal. – Szerintem felmondok.

– De te nem mondhatsz fel, Őrangyal vagy.

– Tudom, baszki csak képletesen értettem.

– Már megint mi húzott fel?

– Nekiállt falat építeni. Azt mondja, fal kell Mexikó és az Egyesült Államok közé. Fogott egy ásót, és nekiállt ásni. Aztán átkiabált a gringóknak, hogy fizessék ki neki a téglákat, meg a betont, és ne merjenek átjönni.

– De ez még nem olyan nagy gáz, nem? Úgy értem, mindenki csinál baromságokat.

– Áh, nem csak ez húzott föl. Kaphatok még egyet? – Ivott egyet, aztán folytatta.  – Hálistennek megtalálta a Twittert is. Szerinte rohadt hideg van, úgyhogy nincs globális felmelegedés. Próbáltam neki súgni, hogy Golf-áramlat, olvadó jég, de cseszett rám.

– Hát figyelj, van aki máshogy gondolkozik, nem kell ezen rugózni.

z03.jpg

Tovább

Világvége


Éppen azon gondolkoztam, hogy elfogyott-e az utolsó korty söröm, vagy találok-e még valamit az alján, amikor bemondták a tévében. Ott ültem a kanapén, egy szál alsógatyában, és a köldökömből piszkáltam a szöszt.
– Üdvözlöm Önöket, Robert Newton Thompson vagyok. Kedves hölgyeim, és uraim… biztos információink vannak arról, hogy holnap este kilenc óra, tizenegy perckor meteor fog csapódni a Földbe, és minden élet, az utolsó szálig kipusztul. Az elnök hamarosan rendkívüli beszédet tart. A katonai erők megkezdték az evakuálást az óvóhelyekre. Aki teheti, azonnal menjen a déli hídhoz. Most kaptuk a hírt, hogy több országban elharapódzott az erőszak, megkezdődtek a fosztogatások. A rendőrök hol próbálják megfékezni az tomboló tömeget, hol bankot rabolnak. Húsz óránk maradt, hölgyeim és uraim. A hírek, amiket hallottak a tőlem az elmúlt négy évben, itt a tizenhármas csatornán, manipuláltak voltak, kormányzati megrendelésre történtek, és erősen ferdítették a valóságot. Azért mutattunk annyi pandát és celebet, hogy eltereljük az Önök figyelmét a valóságról. Hát, ennyi hölgyeim, és uraim. Köszönöm, hogy eddig is velem tartottak. Ja, és meleg vagyok!
Egy sípolás és a tizenhármas csatorna szignálja. Kikapcsoltam a tévét.
Hirtelen kopogtak. Kinéztem az ablakon, hogy ki akar még ilyenkor is cseszegetni. Egy egyenruhás férfi állt az ajtóban, mögötte az ég koromsötét volt, megnyílt és mintha parazsak hullottak volna az égből. Kinyitottam az ajtót.
the_end_book.png

Tovább

Egy délután a strandon

Emlékszem, rohadt meleg volt aznap. Ahogy kinéztem az ablakon, izzadt embereket láttam, ahogy izzadt gyerekeket tolnak a kocsiban, izzadt fagyit nyalnak, még a mobiljuk is izzadt a zsebükben. Én is ugyanúgy izzadtam, úgyhogy megbeszéltem az egyetlen haverommal, hogy biciklizzünk le a közeli tó partjára, nézzük a csajokat és izzadjunk együtt. Úgy volt, hogy a keresztnél találkozunk, de fél órát késett. Amikor megjött, tolta a biciklit, leesett a lánca.
– Miért az öregapád biciklijével jöttél? – kérdeztem, és nagyot köptem a lába elé.
– Anyám elvitte a másikat. Ne rinyálj, segíts föltenni, aztán menjünk és igyunk egy sört. Mindjárt szomjan döglök.
14807987_10210848493474340_14823927_o.jpg

Tovább

Aki mindig más vacsoráját kérte


A kövér férfi kiszállt az új, ezüst színű Mercedesből, és bement az étterembe. A pincér, elé futott. Mondta a nevét, a pincér meghajolt, ő pedig leült a legnagyobb asztalhoz, egyedül.
A pincér sietve odavitte neki az étlapot.
A férfi nagyokat sóhajtozott, és letette az asztalra. Dagadt szemét körbejáratta.
Mögötte ültem. Alacsony voltam, vékony és jelentéktelen.
– Azt kérem! – mondta, és rám mutatott. A pincér kérdőn körbenézett, aztán elment és szólt a szakácsnak. Én egy bolognait ettem, ez volt a legolcsóbb.
Kivitték neki, a kövér embernek.
– Nem ezt kérem, azt! – mutatta és ismét felém döfött virsli ujjaival.
Igyekeztem tudomást sem venni róla. A bolognai egyébként finom volt.
lobster-1089140_960_720.jpg

Tovább