Apu kedvenc blogja vagyok…

1989-ben egy nyári napon születtem, Zalaegerszegen. Amikor tizennégy éves lehettem, és idilli hangulatban Leslie L. Lawrence regényeket olvastam a fák alatt a nyugágyban, úgy gondoltam, baszki, én is tudnék írni. Aztán ahogyan nekiláttam, rájöttem, hogy ez nem egyszerű. A fejemben a gondolatok olyan könnyen megszületnek, de amikor az ember papíron (monitoron) látja őket viszont, már nem úgy néz ki, mint akkor. De végül is sikerült, keservesen megszültem egy regényt, a Csonkok hullnak-ot. 

A második, készülő regény, hasonlóan kis barátjához, elég lassan íródik. Ha Isten és a Főnököm is úgy akarja, remélhetőleg 2017 elejére befejezem. A megjelenést sajnos nem tudom, elég hosszú a folyamat, és még kiadót is kell találnom...

Vannak jó pillanataim, ilyenkor egész filozofikus is tudok lenni, úgyhogy álljon itt a végén egy költői kérdés, ami a kádban jutott eszembe:

Szerintetek a világ akkor korcsosult-e el végérvényesen, amikor ellőtték az első selfie-t, vagy már akkor minden el volt cseszve, amikor beleharaptak Éváék az almába?